Edzés

Hogyan kell edzeni diéta alatt?

Közeledik a nyár és lassan mindenki megkezdi a tavaszi nagy pucolást, melyben a célja az, hogy nyárra, a strandra egy szép és zsírtalan fizikumot hozzon össze. Mindenki szeretne „kockahasat”, feszes feneket és így tovább. Ezeknek az alapja természetesen a megfelelő étrend – a fogyás elengedhetetlen kelléke egy jól összeállított, kalória deficites étrend (olyan étrend, ahol kevesebb kalóriát viszünk be, mint amennyit elégetünk).

A megfelelő diéta mellett természetesen a második legfontosabb eszköz a kezünkben az edzés. Edzés terén is több lehetőségünk van: súlyzózás, kardiózás, HIIT, és így tovább. Ugye népszerű az az elképzelés, hogy a súlyzó segít az izmokat építeni, miközben a kardió segít zsírt égetni. Azt is gyakran lehet hallani, hogy ha izmot akarunk építeni, akkor nagy súlyokkal kell edzeni, miközben a zsírégetéshez inkább a kisebb súlyok és magasabb ismétlésszámok a nyerők. Nézzünk azonban egy más, ha úgy tetszik kevésbé „wellness magazinos” megközelítést.

Mi a prioritás: súlyzó vagy kardió?

A hiedelmekkel ellentétben, súlyzós edzéssel is lehet fogyni, nem is akárhogy. Ennek egyik oka, hogy a súlyzós edzés jóval több kalóriát éget el óránként, mint egy steady state kardió. A másik ok, hogy minél nagyobb az izomtömegünk és a zsírmentes testtömegünk, annál több zsírt égetünk nyugalmi állapotban, a testünk nagy része ugyanis ilyenkor a zsírsavakat preferálja energiaforrásként.

Érthető tehát, hogy az egyik elsődleges célunk a diétában, hogy a fogyás mellett a zsírmentes testtömegünk ne csökkenjen (vagy csak nagyon kis mértékben). Az izomtömeg megtartásának legjobb eszköze, pedig a megfelelően összeállított súlyzós edzés.

Mit kell ehhez tennünk?

Ha valamilyen teljesítményt szeretnénk elérni, akkor az adott teljesítmény mögött meghúzódó élettani rendszert kell leterhelni. Amikor maraton futásról van szó, akkor az aerob rendszert és a lábizmainkat kell terhelni – nem pedig sokat fekvőtámaszozni. Amikor nagy erőt szeretnénk építeni, akkor nagy súlyokkal és nagy ellenállásokkal kell edzeni – ez fogja megtanítani az idegrendszerünket az izomrostok és motoros egységek megfelelően szinkronizált működésére.

Ez mind remek, de mi van akkor, amikor az izomtömegünket szeretnénk növelni/megtartani? Akkor az izmainkat kell leterhelni. Ez hogyan történik? Minél nagyobb mennyiségű izommunka elvégzésével. Izommunka alatt itt nehéz rezisztenciaedzést értek.

Milyen periódusok vannak az étrendünkben?

Amikor egy étrendet összeállítunk, akkor beszélhetünk negatív kalória egyensúlyról (eredménye: fogyás), beszélhetünk egyensúlyról (eredménye: szinten tartás), és beszélhetünk pozitív egyensúlyról (eredménye: testsúlygyarapodás). A megfelelően összeállított makrók, kombinálva a deficittel/többlettel eredményezik a testösszetételünk kívánt változását.

Milyen periódusok vannak az edzésben?

Ha egy átlagos embert veszünk alapul, aki szeretne minél izmosabb és erősebb lenni, akkor 2 periódus folyamatos váltogatását tartom szükségesnek – egy nagyobb volumenű időszak, amikor a cél, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű munkát végezzük el és egy jelentős mennyiségű izmot is építsünk, és egy közepes/alacsony volumenű időszak, melyben a cél a központi idegrendszer leterhelése kiemelkedően nagy súlyokkal.

Hogyan illeszkednek a táplálkozási és edzési periódusok?

A képlet igen egyszerű: tegyük fel, hogy pozitív kalória egyensúlyban vagyunk, tehát a felépítő folyamatok fognak dominálni, de közben keveset edzünk (igaz, azt baromi nagy súlyokkal). A stimulus, amit az edzéssel biztosítunk, az a központi idegrendszert célozza, nem pedig az izmokat. A jel, amit közvetítünk az, hogy „hangold jobban össze a rostok és motoros egységek munkáját”, nem pedig az, hogy „építs új izomszövetet” – ehhez pedig relatíve kevés extra kalóriára van szükség. Az eredmény az, hogy a fölöslegben bevitt extra kalóriákat zsírként elraktározzuk. Ennél egy jobb megoldás, ha az étrendünk egyensúlyban van – és így a súlyunk is stabil, miközben az erőszintünk növekszik.

Nézzünk egy másik példát: kalória deficitben vagyunk, és erőedzést folytatunk. Megintcsak mi a helyzet? A jelzés, amit a testünknek küldünk az, hogy „hangold jobban össze a rostok és motoros egységek munkáját” – arról nincs szó, hogy az izomszövet megtartása lenne a cél. Így a szükséges kalóriák egy részét az izomszövet lebontásából fogja a testünk fedezni – többek között azért is, mert az izomszövet fenntartása energiaigényes folyamat, ha kevesebb van belőle, akkor kisebb lesz a deficit és a veszély az organizmusra nézve.

Tehát diétában a megoldás egy deficites étrend kapcsolása egy magas volumenű edzéstervvel. Így jelezzük a testünknek, hogy „tartsd meg az izomszövetet minden áron, mert szükség van rá”, aminek eredményeként az izomszövet közel állandó marad és a kalóriadeficitet a testünk más energiaraktáraiból (remélhetőleg zsírból) fogja fedezni.

Hogyan fér be ebbe a kardió és a HIIT?

Nos, a kardió remek arra, hogy extra kalóriákat égessünk el vele. Van viszont vele némi probléma – többek között az, hogy a „tartsd meg az izomszövetet”-tel ellentétes parancsot ad a testnek. A nagy izomtömeg ugyanis hátrányos akkor, amikor hosszútávon kell tartani egy közepes tempót. Így a túlzásba vitt kardió az izomszövetünk csökkenéséhez és a metabolizmusunk lelassulásához vezet. Természetesen valamennyi steady state kardiót nyugodtan beiktathatunk, csak legyünk tisztában vele, hogy a több, nem feltétlenül jobb.

Ezzel ellentétben a HIIT pont azt a parancsot küldi, amit mi szeretnénk: „kell az izom, úgyhogy tartsd meg”. Még jobb, ha a HIIT-t amolyan „strongman kardió”-san végezzük, tehát olyan elemeket teszünk bele, amik nagy ellenállást biztosítanak. Ide tartozik pl. az ún. Farmers walk gyakorlat, a nagysúlyos szánkó tologatása, és a nehéz dolgok cipelése is. Csinálhatunk viszont HIIT edzés mezei súlyzós gyakorlatokból is, mintegy köredzés jelleggel. Minden esetben az eredmény az lesz, hogy az elégetett extra kalóriák mellett a testünknek azt jelezzük, hogy szükségünk van az izomszövetünkre, tartsa tehát meg.

Összefoglalva: diéta alatt folytassunk nagyobb volumenű edzést. A használt súlyok legyenek 70 %-os terhelés fölött, a sorozatszám izomcsoportonként pedig 15 fölött (inkább 20). Amennyiben úgy érezzük, hogy szeretnénk még többet tenni a fogyásért, ne a sima kardióhoz nyúljunk elsőre, inkább egy a gyenge testrészeinket és izomcsoportjainkat célzó HIIT jellegű edzést adjunk hozzá. Ne felejtsük: cél az izomszövetünk megtartása, aminek a stimulusa a minél nagyobb mennyiségű nehéz izommunka.

Táplálkozás

6 népszerű diéta rövid bemutatása | miben különböznek?

Az alábbi cikkben összeszedtem és röviden ismertettem a legnépszerűbb diéta típusokat és trendeket, kiemelve előnyeiket és hátrányaikat.

2018-02-19 13:33:27Rózsa Zoltán



Ádám Norbert

Ádám Norbert

Vegyészmérnök, Orvosi Biotechnológus, Személyi edző

Egész életemben sportoltam –16 évet karatéztam és 2 évet thai boxoltam. 19 voltam, amikor elkezdtem komolyan súlyzózni. A súlyok, az eredmények, a fejlődés – hamar beszippantott. Egyre többet olvastam és tanultam és teljesen ámulatba ejtett az emberi test és az, hogy mire képes. Végzettségemet tekintve vegyészmérnök és orvosi biotechnológus vagyok. Az egyetemen szerzett tudásom és a tudomány iránti szenvedélyem most a sportban kamatoztatom. https://www.facebook.com/adamperformance