Ugrás a fő tartalomra
Kiegészítők

Antocianin hatása, adagolása és mellékhatásai

Antocianin hatása, adagolása és mellékhatásai
MyproteinHU
Író és szakértő4 hónap Ago
MyproteinHU profiljának megtekintése

Elgondolkodtál már rajta, honnan kapják a bogyós gyümölcsök változatos és élénk színüket? A titok a bennük lévő pigmentben rejlik. A bogyós gyümölcsök héjában található, nagy mennyiségű sejtek, amelyek az élénk színért felelősek, számos biológiai vegyületnek adnak otthont. Ezek egyike egy bizonyos flavonoid, amelyet jelen cikkünkben is tárgyalunk az egészségügyi előnyök sokaságának forrásaként. A flavonoidok (vagy bioflavonoidok) a növényi anyagcsere során létrejövő molekulák egy csoportja, amelyeknek valójában 6000 különböző fajtája létezik (1). Ezen molekuláknak számos egészségügyi előnyt tulajdonítanak, beleértve az antioxidánsokat és a gyulladáscsökkentő hatásokat. Cikkünkben ennek a csoportnak egyik különleges tagját mutatjuk be, amelyet a flavonoidok közül a legfontosabbnak tartanak(2); és amely a gyümölcsökben található festékanyag kulcsszerkezetét alkotja.

Reflektorfényben tehát az antocianin és annak az egészségre és teljesítményre gyakorolt kedvező hatásai. Mivel szervezetünk nem termel esszenciális aminosavakat, pótlásuk kiemelten fontos, főleg, ha szeretnéd fokozni az állóképességedet vagy az erőszintedet. Próbáld ki többféle, csábítóan gyümölcsös ízben elérhető, anticianint is tartalmazó BCAA-nkat, válogass egyéb aminosav termékeink közül, és szerezd be őket 30%-kal kedvezményesebben! Ehhez nem kell mást tenned, mint megadni a BLOGU kódot a vásárlás előtt!

Mi az antocianin?

Az anthocyanins, magyarul antocianin (vagy antociánok) valójában hasonló a flavonoidhoz, de nem teljesen az. Inkább a fitokemikáliák (a növényekben természetesen előforduló vegyi anyagok) flavonoid csoport egy része.

Összesen mintegy 17 antocianin létezik, amelyek közül hat (cianidin, delfinidin, petunidin, peonidin, pelargonidin és maldivin) bír a legnagyobb jelentőséggel az emberi szervezet számára (3-4).

Természetes módon különféle zöldségben és gyümölcsben fordul elő, de különösen koncentráltan van jelen számos bogyós gyümölcsben (pl. eper, málna, áfonya). Az antocianidinek a bogyók színét adó pigmentek szerepét töltik be (5-6); és mint ilyenek, a legtöbb ember általában elegendő mennyiséget fogyaszt belőlük (7-8).

Már régebben is többféle betegségek gyógyítására használták, többek között magas vérnyomásra, valamint látászavarok és fertőzések esetén, csak hogy néhányat említsünk (17-10).

A gyümölcsökben, kivonatokban vagy kiegészítőkben lévő antociánok szájon át történő alkalmazása hatékonynak bizonyult ezen betegségek megelőzésében és kezelésében (11-13).

Antocianin adagolása

Az antocianin működése

Antioxidáns

Az oxidatív stressz az az állapot, amikor a szabadgyökök (reaktív oxigénfajok) mennyisége nagyobb, mint az antioxidánsok (a szabadgyökök oxidációját késleltető vagy gátló vegyületek) kapacitása. Ez az egyensúlyhiány pedig a fehérjék, lipidek, sőt, a DNS oxidációját eredményezi (14).

Az antociánok antioxidáns aktivitását széles körben megerősítették (15-18).

Reaktív oxigénfajok ellen ható képességük azonban típusonként eltérő, és teljes mértékben az egyes vegyületek kémiai szerkezetétől függ (18). Az antocianinok egyes változatai másként reagálhatnak a különböző típusú szabadgyökökre, amely részben eltérő kutatási eredményekhez vezet.

Sajnos a magas antioxidáns-kapacitást (20-23) mutató pozitív kísérleti (in vitro) vizsgálatok némelyikét nem teljesen támasztják alá az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerekkel végzett vizsgálatok (24).

Lehetséges azonban, hogy az antociánok nagyon alacsony koncentrációi a nem antioxidáns folyamatok révén is módosíthatják a sejtátvitelt és egyéb biológiai folyamatokat, amely magyarázhatja, hogy miért nem olyan egyszerű megfigyelni az antioxidáns hatásokat emberi vizsgálatokban.

Gyulladáscsökkentő

Megfigyelések azt is kimutatták, hogy az antociánok gyulladáscsökkentő szerepet játszhatnak számos sejtmechanizmuson keresztül (5).

Az antocianinok gátolják néhány gyulladáskeltő fehérje, az úgynevezett citokinek biológiai aktivitását azáltal, hogy elnyomják a specifikus sejtes jelátviteli útvonalakat (20, 25).

Példának okáért gátolhatják a gyulladáskeltő enzim, a ciklooxigenáz-2 (COX-2) működését, amely gyakran felelős a fájdalom kialakulásáért (26-27).

Valójában az antioxidáns és gyulladáscsökkentő sejtaktivitás ötvözése az, amely megkönnyíti az antocianin felhasználását a betegségek kezelésében.

Antocianin mellékhatása

Az antocianin hatása az egészségre

Míg azonban egyes tanulmányok és médiaközlemények kizárólag az antocianin antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásaira fókuszálnak, a kutatásokból kitűnik, hogy más mechanizmusok is felelősek lehetnek az említett egészségügyi előnyökért (13, 28-30).

Ezen további biológiai hatások közé tartozik az alábbiak elleni védelem:

  • DNS-t lebontó reakciók
  • Hormonfüggő betegség kialakulása (ösztrogén aktivitás)
  • Lipidperoxidáció (lipidlebontás)
  • Kapilláris erek törékenysége (12, 33-36)

Ezen mechanizmusok kombinációja lehetővé teszi, hogy az antocianinok számos betegség esetén kedvező hatást fejtsenek ki. Alábbiakban megvizsgálunk néhány konkrét egészségügyi problémát, amelyeket az antociánok kedvezően befolyásoltak.

Látás

A látás tisztasága, vagyis az, hogy mennyire jól meghatározott képet látunk (látásélesség), antocianin beadásával javítható (37), amely azonban nem csak erre az egy dologra van pozitív hatással. Az antociánok fogyasztásával ugyanis a sötétben való látás (éjszakai látás) is javulhat (37).

Fogyás

Érdekes módon a kutatók összefüggést véltek felfedezni az antociánok és a fogyás között (13). Ebben a vizsgálatban antociánokkal kombinált, magas zsírtartalmú ételekkel etettek egereket, ez pedig a testtömeg és a zsír(adipóz)szövetek gyarapodásának megakadályozását eredményezte.

Az antocianidin emellett számos anyagcsere-betegség tényező, köztük a hiperglikémia (magas vércukorszint) és hiperinzulinémia megelőzésében is szerepet játszhat. Ez bizonyítja, hogy az antocianin hatása jelentős lehet az elhízás és a metabolikus szindróma kezelésében.

Kognitív funkciók

Az antocianin további, az egészségi állapotot pozitívan befolyásoló hatása az idegrendszer modulációján keresztül a kogníció és a memória fokozása, miközben segít az időskori neurodegeneráció megelőzésében.

Egerekkel végzett kísérletek mind a kognitív funkció javulását, mind pedig a lipidperoxidáció csökkenését mutatják az agyszövetekben (46), amelyet azok a bizonyítékok támasztanak alá, amelyek szerint a magas antocianintartalmú áfonyakivonat beadása a neurodegeneratív memória- és motoros funkciók hatékony visszafordításához vezet (47).

Az antocianin hatása a sportteljesítményre

Felmerül a kérdés, hogy az antocianin miképpen támogathatja a sportteljesítményt?

A bioflavonoidok nagyobb csoportja bizonyítottan befolyásolja az izmok oxidációs folyamatát az állóképességi gyakorlatok során, amely a maximális oxigénfelhasználás (VO2 max) növekedését eredményezi (48-50). Egyes feltételezések szerint ez az izomsejtekben lévő mitokondriumok számának emelkedésével magyarázható.

Bizonyítékot találtak arra is, hogy ezek a vegyületek képesek csökkenteni az izomkárosodást és az edzés után fellépő izomlázat, ezzel egyidejűleg pedig a neuromuszkuláris funkciót (51-52) és az erőszintet (53) is javítják.

De mi a helyzet kifejezetten az antocianinnal?

Az International Journal of Preventive Medicine nemrégiben megjelent tanulmányában kettős vak, randomizált kontrollált vizsgálatban figyelték meg az antocianin-kiegészítés hatását a fizikai teljesítmény paramétereire (2). A kutatók 54 női és férfi sportolót vettek alapul, és napi 100 milligramm antocianin bevitelét hasonlították össze 100 milligramm placebóéval 6 héten keresztül. Ezen időszak alatt az alanyok heti 3 alkalommal végeztek kerékpározásból és futásból álló edzésprogramot a célpulzus 60-80%-ának megfelelő intenzitással. Eredményeik alapján a VO2 max jelentősen megnövekedett az antocianint fogyasztók csoportjában, meghaladva a placebo csoportban mért változásokat (p? 0,0001). Ez azt jelzi, hogy az ezen vegyületet tartalmazó étrend-kiegészítés konkrét előnyökkel jár az állóképességet fokozó testmozgásra!

Külön állatkísérletek támasztják alá azon megállapításokat, amelyek kapcsolatot mutatnak például az antocianin tabletta vagy egyéb kiegészítő formájában történő fogyasztása, az izomnövekedés és az edzéskapacitás között. Például patkányok esetében a 7 héten át tartó magas bevitel során nagyobb testsúly- és izomnövekedés, valamint a fáradásig tartó úszásidő kitolódása figyelhető meg. A magas antocianintartalmú termékeket vizsgáló tanulmányok (szemben az egyszerű antocián-pótlással) szintén hasonló, a testmozgással kapcsolatos előnyökre utalnak.

Az (anticianinban gazdag) cseresznye- és áfonyalével végzett vizsgálatok kedvező hatást mutatnak az izomkárosodásra és az excentrikus gyakorlatok utáni jobb regenerációra (55-61). Alternatívaként a (szintén magas antociántartalmú) Montmorency cseresznyét vették górcső alá, hogy lássák, milyen előnyökkel jár az egyoldalú lábgyakorlat által kiváltott izomkárosodásra és -funkcióra (62). Ebben a 10 edzett férfi sportolóval végzett tanulmányban egy cseresznyekivonatot tartalmazó kiegészítőt figyeltek meg. Minden résztvevő 10 egyoldalas lábnyújtást végzett 10 sorozatban az egyismétléses maximum (1RM) 80%-ával, a 2 hétig tartó antocián-pótlás előtt és után. Az eredmények alapján az akaratlagos maximális erőregeneráció gyorsabb volt az antocianintartalmú cseresznyekivonatot szedő csoportban, mint a másikban, ahol standard gyümölcskoncentrátumot fogyasztottak. Javulást láttak az izmok regenerációjában, különösen a magas antocianin-koncentrációjú étrend-kiegészítők szedése során. Úgy vélik, hogy ezeknél a sportolóknál az izmokra vonatkozó előnyök valószínűleg az antioxidáns-kapacitás növekedésének köszönhetők (63).

Antocianin mellékhatásai

A magas antocianintartalmú ételek (például különböző bogyós gyümölcsök) fogyasztásának régre visszanyúló tapasztalatai révén az ilyen flavonoidokat általában az emberi szervezet számára biztonságosnak és jól tolerálhatónak tartják (64).

Egy 133 randomizált kontrollált vizsgálatot tartalmazó, nagyszabású elemzés a flavonoidok (beleértve az antocianint is) biztonságosságát vizsgálva nem mutatott ki semmilyen káros hatást vagy toxicitási problémát, különösen az antociánokkal kapcsolatban (65).

Érdemes megjegyezni azonban, hogy a flavonoidok csoportjaként az antocianin a bevitel típusától, adagolásától és időtartamától függően mérgezéses tüneteket okozhat (66) - különösen a magas kockázatú csoportok, például az idősek esetében.

Ebben a tanulmányban viszont az antocianinnal kapcsolatban nem merültek fel ilyen gondok.

Antocianin adagolása

Az antocianin napi bevitele az emberek körében viszonylag magas - 500 milligramm és 1 gramm között mozog (68).

Azonban ahhoz, hogy a sportteljesítményre és az egészségügyi állapotra kedvezően ható antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatást elérjük, csupán 100 milligramm szükséges (2).

Összefoglalás

A lenyűgöző antocianin vegyületeket bemutató körutunk ezennel véget ér.

A természetes evolúció eredendő melléktermékéből egy olyan vegyület jött létre, amely képes az antioxidáns és gyulladáscsökkentő funkciók fokozására, miközben a sejtek jelátvitelének módosításával hozzájárul az egészségünkhöz és a fizikai teljesítményünkhöz.

Akár a látásodat szeretnéd fejleszteni, akár az öregedés és a betegségek megelőzése érdekében tennél lépéseket, vagy csupán az állóképességeden javítanál, az antocianin mindenképpen megér egy próbát!

Az izomtömeg megtartását és növelését segítő esszenciális aminosavak nagyban hozzájárulnak a sportteljesítmény fokozásához, így ha ez is szerepel a kitűzött céljaid között, böngészd át aminosav lista oldalunkat, ahol a BLOGHU kód használatával 30%-kal kedvezőbb áron juthatsz hozzá kedvenc termékeidhez!

Fordította: Barabás Gabriella

További cikkek vitamin témában

Táplálkozás

A-vitamin tartalmú ételek táblázat: miben van sok A-vitamin?

Szeretnél egészségesen, vitamindúsan táplálkozni? A cikkünkben található magas A-vitamin tartalmú ételek táblázat segít az étrended megtervezésében!

8 hónap AgoAl MyproteinHU
Táplálkozás

D-vitamin tartalmú ételek táblázat: miben van sok D-vitamin?

Magas D-vitamin tartalmú ételek táblázat formájában - vitamin-kisokos sorozatunk 3. része ezzel segít neked vitamindús étrended megtervezésében!

8 hónap AgoAl MyproteinHU
Kiegészítők

A multivitamin nem mindig szükséges

Legújabb videójában Richie Kirwan táplálkozási szakértő és PhD kutató a multivitamin kapcsán árul el pár titkot. Ismerd meg a tényeket, és dönts!

Cikkeink kizárólag információs és tanulási célokra szabad felhasználni, és nem vehetőek orvosi tanácsnak. Ha kétségei vannak konzultáljon egészségügyi szakemberrel, mielőtt étrend-kiegészítőket használna, vagy jelentős változásokat vezetne be étkezési szokásaiban.

  1. Erdman JW, Jr, Balentine D, Arab L, Beecher G, Dwyer JT, Folts J, et al. Flavonoids and heart health: Proceedings of the ILSI North America flavonoids workshop, May 31-June 1, 2005, Washington, DC. J Nutr. 2007;137:718S–37.
  2. Yarahmadi, M., Askari, G., Kargarfard, M., Ghiasvand, R., Hoseini, M., Mohamadi, H. and Asadi, A., 2014. The Effect of Anthocyanin Supplementation on Body Composition, Exercise Performance and Muscle Damage Indices in Athletes. International journal of preventive medicine, 5(12), p.1594.
  3. Harborne  J.B.  Phenolic  compounds  in  phytochemical  methods  – a  guide  to  modern  techniques  of  plant  analysis.  Third  edition.  Chapman  & Hall,  New  York.  (1998)  66-74
  4. Jaganath  I.B.,  Crozier  A.  2010.  Dietary  flavonoids  and  phenolic compounds.  In  Plant Phenolics  and  Human  Health:  Biochemistry, Nutrition,  and  Pharmacology  (edited  by Cesar  G.  Fraga).  John  Wiley  & Sons,  Inc.,  Hoboken,  New  Jersey.
  5. Miguel, M.G., 2011. Anthocyanins: Antioxidant and/or anti-inflammatory activities. J Appl Pharm Sci, 1(06), pp.7-15.
  6. Seeram, Navindra P. (2008). “Berry Fruits: Compositional Elements, Biochemical Activities, and the Impact of Their Intake on Human Health, Performance, and Disease”. Journal of Agricultural and Food Chemistry 56 (3): 627–9.
  7. Igarashi K, Kimura Y, Takenaka A. Preventive effects of dietary cabbage acylated anthocyanins on paraquat-induced oxidative stress in rats. Biosci Biotechnol Biochem. 2000;64:1600–7.
  8. Heim KE, Tagliaferro AR, Bobilya DJ. Flavonoid antioxidants: Chemistry, metabolism and structure-activity relationships. J Nutr Biochem. 2002;13:572–8
  9. Rice-EvansC,PackerL,eds. Flavonoids inHealthand Disease. NY: Marcel Dekker; 1998. [18] Smith M, Marley K, Seigler D, Singletary K, Meline B. Bioactive properties of wild blueberry fruits. J Food Sci. 2000;65:352–356.
  10. Wang C, Wang J, Lin W, Chu C, Chou F, Tseng T. Protective effect of Hibiscus anthocyanins against tert-butyl hydroperoxide-induced hepatic toxicity in rats. Food Chem Toxicol. 2000;38(5):411–416.
  11. McDougall  G.J.,  Dobson  P.,  Smith  P.,  Blake  A.,  Stewart  D. Assessing  potential bioavailability  of  raspberry  anthocyanins  using  an  in vitro  digestion  system.  J.  Agric. Food  Chem.  2005;  53:  5896-5904.
  12. Ramirez-Tortosa  C.,  Andersen  O.M.,  Gardner  P.T.,  Morrice P.C.,  Wood  S.G.,  Duthie  S.J., Collins  A.R.,  Duthie  G.G.  Anthocyanin-rich extract  decreases  indices  of  lipid  peroxidation  and  DNA  damage  in vitamin  E-depleted  rats.  Free  Radical  Biol.  Med.  2001,  31:  1033-1037.
  13. Tsuda  T.,  Horio  F.,  Uchida  K.,  Aoki  H.,  Osawa  T.  Dietary cyanidin  3-O-beta-D-glucoside-rich  purple  corn  color  prevents  obesity  and ameliorates  hyperglycemia  in  mice.  J.  Nutr. 2003,  133,  2125-2130.
  14. Dai  J.;  Mumper  R.J.  Plant  phenolics:  extraction,  analysis  and their  antioxidant  and anticancer  properties.  Molecules  2010;  15:  73137352.
  15. Heinonen  I.  M.,  Meyer  A.S.,  Frankel  E.N.  Antioxidant  activity of  berry  phenolics on human  low-density  lipoprotein  and  liposome oxidation.  J.  Agric.  Food  Chem. 1998;  46: 4107-4112.
  16. Muselík  J.,  García-Alonso  M.,  Martín-López  M.P.,  Žemli?ka M.,  Rivas-Gonzalo  J.C. Measurement  of  antioxidant  activity  of  wine catechins,  procyanidins, anthocyanins  and pyranoanthocyanins.  Int.  J. Mol.  Sci.  2007;  8:  797-809.
  17. Fiander  H.,  Schneider  H.  Dietary  ortho  phenols  that  induce glutathione  S- transferase and  increase  the  resistance  of  cells  to  hydrogen peroxide  are potential  cancer chemopreventives  that  act  by  two mechanisms:  the  alleviation of  oxidative  stress  and the  detoxification  of mutagenic  xenobiotics.  Cancer  Lett 2000;156:117-124.
  18. Turner  M.K.  Anthocyanins  increase  antioxidant  enzyme  activity in  HT-29 adenocarcinoma cells.  MsC  thesis.  2009.  Athens,  Georgia,  USA.
  19. Kay  C.  Analysis  of  the  bioactivity,  metabolism,  and pharmacokinetics  of anthocyanins  in humans. PhD  thesis.  2004; University  of  Guelph,  Ontario, Canada,  pp.  1-9.
  20. Wang  H.,  Nair  M.G.,  Strasburg  G.M.,  Chang  Y.,  Booren  A.M., Gray  J.I..  DeWitt  D.L. Antioxidant  and  anti-inflammatory  activities  of anthocyanins  and  their  aglycon,  cyanidin, from  tart  cherries.  J.  Nat. Prod.1999;  62:  294–296.
  21. Zheng  W.,  Wang  S.Y.  Oxygen  radical  absorbing  capacity  of phenolics  in  blueberries, cranberries, chokeberries,  and  lingonberries.  J. Agric.  Food  Chem.  2003;  51:  502-509.
  22. Galvano  F.,  La  Fauci  L.,  Lazzarino  G.,  Fogliano  V.,  Ritieni  A., Ciappellano  S.,  Battistini N.C., Tavazzi  B.,  Galvano  G.  Cyanidins: metabolism  and  biological  properties.  J.  Nutr. Biochem.  2004; 15:  2-11.
  23. Miguel  M.G.,  Dandlen  S.,  Neves  M.A.  Role  of  anthocyanins  in the  antioxidant  ability  of pomegranate.  AgroFood  Industry  Hi-Tech.  2007: 18:  48-50.
  24. Pedersen  C.B.,  Kyle  J.,  Jenkinson  A.M.,  Gardner  P.T.,  McPhail D.B.,  Duthie  G.G.  Effects of blueberry  and  cranberry  juice  consumption on  the  plasma  antioxidant  capacity  of healthy female  volunteers.  Eur.  J. Clin.  Nutr.  2000;  54:  405-408.
  25. Pergola  C.,  Rossi  A.,  Dugo  P.,  Cuzzocrea  S.,  Sautebin  L. Inhibition  of  nitric oxide biosynthesis  by anthocyanin  fraction  of blackberry  extract.  Nitric  Oxide 2006;  15:  30-39.
  26. Hou  D.X.,  Yanagita  T.,  Uto  T.,  Masuzaki  S.,  Fujii  M. Anthocyanidins  inhibit cyclooxygenase-2  expression  in  LPS-evoked macrophages:  structure-activity relationship  and  molecular  mechanism involved.  Biochem.  Pharmacol.  2005; 70:417-425.
  27. Hämäläinen  M.,  Nieminen  R.,  Vuorela  P.,  Heinonen  M., Moilanen  E.  Anti-Inflammatory effects  of  flavonoids:  genistein, kaempferol,  quercetin,  and daidzein  inhibit  STAT-1  and NF-?B activations,  whereas  flavone,  isorhamnetin, naringenin,  and  pelargonidin inhibit only  NF-?B  activation  along  with  their inhibitory  effect  on  iNOS expression  and  NO production  in  activated macrophages.  Mediators Inflamm.  2007;  doi:  10.1155/2007 /45673.
  28. Tsuda T, Shiga K, Ohshima K, Kawakishi S, Osawa T. Inhibition of lipid peroxidation and the active oxygen radical scavenging effect of anthocyanin pigments isolated from Phaseolus vulgaris L. Biochem Pharmacol. 1996;52(7):1033–1039.
  29. Tsuda T, Horio F, Osawa T. Cyanidin 3-O-beta-Dglucoside suppresses nitric oxide production during a zymosan treatment in rats. J Nutr Sci Vitaminol (Tokyo). 2002;48(4):305–310.
  30. Wang S, Jiao H. Scavenging capacity of berry crops on superoxide radicals, hydrogen peroxide, hydroxyl radicals, and singlet oxygen. J Agric Food Chem. 2000;48(11):5677–5684.
  31. Stein JH, Keevil JG, Wiebe DA, Aeschlimann S, Folts JD. Purple grape juice improves endothelial function and reduces the susceptibility of LDL cholesterol to oxidation in patients with coronary artery disease. Circulation. 1999;100:1050–5.
  32. Wang LS, Stoner GD. Anthocyanins and their role in cancer prevention. Cancer Lett. 2008;269:281–90.
  33. Acquaviva R, Russo A, Galvano F, et al. Cyanidin and cyanidin 3-O-beta-D-glucoside as DNA cleavage protectors and antioxidants. Cell Biol Toxicol. 2003;19(4):243–252.
  34. Lazze M, Pizzala R, Savio M, Stivala L, Prosperi E, Bianchi L. Anthocyanins protect against DNA damage induced by tert-butyl-hydroperoxide in rat smooth muscle and hepatoma cells. Mutat Res. 2003;535(1):103–115.
  35. Lefevre M, Howard L, Most M, Ju Z, Delany J. Microarray analysis of the effects of grape anthocyanins on hepatic gene expression in mice. FASEB J. 2004;18:A851.
  36. Rossi A, Serraino I, Dugo P, et al. Protective effects of anthocyanins from blackberry in a rat model of acute lung inflammation. Free Radic Res. 2003;37(8):891–900.
  37. Matsumoto H, Inaba H, Kishi M, Tominaga S, Hirayama M, Tsuda T. Orally administered delphinidin 3-rutinoside and cyanidin 3-rutinoside are directly absorbed in rats and humans and appear in the blood as the intact forms. J Agric Food Chem. 2001;49(3):1546–1551.
  38. Hou DX. Potential mechanisms of cancer chemoprevention by anthocyanins. Curr Mol Med. 2003;3(2): 149–159.
  39. Kang S, Seeram N, Nair M, Bourquin L. Tart cherry anthocyanins inhibit tumor development in Apc(Min) mice and reduce proliferation of human colon cancer cells. Cancer Lett. 2003; 194(1):13–19.
  40. Koide T, Hashimoto Y, Kamei H, Kojima T, Hasegawa M, Terabe K. Antitumor effect of anthocyanin fractions extracted from red soybeansandred beans in vitro and in vivo. Cancer Biother Radiopharm. 1997;12(4):277–280.
  41. Meiers S, Kemeny M, Weyand U, Gastpar R, von Angerer E, Marko D. The anthocyanidins cyanidin and delphinidin are potent inhibitors of the epidermal growth-factor receptor. J Agric Food Chem. 2001; 49(2):958–962.
  42. Lila, M.A., 2004. Anthocyanins and human health: an in vitro investigative approach. BioMed Research International, 2004(5), pp.306-313
  43. Hou DX, Kai K, Li JJ, et al. Anthocyanidins inhibit activator protein 1 activity and cell transformation: structure-activity relationship and molecular mechanisms. Carcinogenesis. 2004;25(1):29–36
  44. Folts J. Antithrombotic potential of grape juice and red wine for preventing heart attacks. Pharm Biol. 1998;36(suppl):21–27.
  45. Youdim K, Martin A, Joseph J. Incorporation of the elderberry anthocyanins by endothelial cells increases protection against oxidative stress. Free Radic Biol Med. 2000;29(1):51–60.
  46. Cho J, Kang J, Long P, Jing J, Back Y, Chung K. Antioxidant and memory enhancing effects of purple sweet potato anthocyanin and Cordyceps mushroom extract. Arch Pharm Res. 2003;26(10):821–825.
  47. Joseph J, Shukitt-Hale B, Denisova N, et al. Reversals of age-related declines in neuronal signal transduction, cognitive, and motor behavioral deficits with blueberry, spinach, or strawberry dietary supplementation. JNeurosci. 1999;19(18):8114–8121.
  48. MacRae HS, Mefferd KM. Dietary antioxidant supplementation combined with quercetin improves cycling time trial performance. Int J Sport Nutr Exerc Metab. 2006;16:405–19.
  49. Davis JM, Murphy EA, Carmichael MD, Davis B. Quercetin increases brain and muscle mitochondrial biogenesis and exercise tolerance. Am J Physiol Regul Integr Comp Physiol. 2009;296:R1071–7.
  50. Gauche E, Lepers R, Rabita G, Leveque JM, Bishop D, Brisswalter J, et al. Vitamin and mineral supplementation and neuromuscular recovery after a running race. Med Sci Sports Exerc. 2006;38:2110–7.
  51. Nieman DC, Henson DA, Maxwell KR, Williams AS, McAnulty SR, Jin F, et al. Effects of quercetin and EGCG on mitochondrial biogenesis and immunity. Med Sci Sports Exerc. 2009;41:1467–75.
  52. Cureton KJ, Warren GL, Millard-Stafford ML, Wingo JE, Trilk J, Buyckx M. Caffeinated sports drink: Ergogenic effects and possible mechanisms. Int J Sport Nutr Exerc Metab. 2007;17:35–55.
  53. Knab AM, Shanely RA, Jin F, Austin MD, Sha W, Nieman DC. Quercetin with vitamin C and niacin does not affect body mass or composition. Appl Physiol Nutr Metab. 2011;36:331–8.
  54. LIU, Z.G., XIE, X.D., XU, D.G. and LIU, H.B., 2014. Effect of Anthocyanins on Growth and Development of Rats Exercise Capacity and Resistance of Skeletal Muscle Enzymes. Food Research and Development, 11, p.034.
  55. Bowtell JL, Sumners DP, Dyer A, Fox P, Mileva KN. Montmorency cherry juice reduces muscle damage caused by intensive strength exercise. Med Sci Sports Exerc. 2011;43:1544–51.
  56. Howatson G, McHugh MP, Hill JA, Brouner J, Jewell AP, van Someren KA, et al. Influence of tart cherry juice on indices of recovery following marathon running. Scand J Med Sci Sports. 2010;20:843–52.
  57. Kuehl KS, Perrier ET, Elliot DL, Chesnutt JC. Efficacy of tart cherry juice in reducing muscle pain during running: A randomized controlled trial. J Int Soc Sports Nutr. 2010;7:17.
  58. Connolly DA, McHugh MP, Padilla-Zakour OI, Carlson L, Sayers SP. Efficacy of a tart cherry juice blend in preventing the symptoms of muscle damage. Br J Sports Med. 2006;40:679–83
  59. Ducharme NG, Fortier LA, Kraus MS, Hobo S, Mohammed HO, McHugh MP, et al. Effect of a tart cherry juice blend on exercise-induced muscle damage in horses. Am J Vet Res. 2009;70:758–63.
  60. McAnulty LS, Nieman DC, Dumke CL, Shooter LA, Henson DA, Utter AC, et al. Effect of blueberry ingestion on natural killer cell counts, oxidative stress, and inflammation prior to and after 2.5 h of running. Appl Physiol Nutr Metab. 2011;36:976–84.
  61. McLeay Y, Barnes MJ, Mundel T, Hurst SM, Hurst RD, Stannard SR. Effect of New Zealand blueberry consumption on recovery from eccentric exercise-induced muscle damage. J Int Soc Sports Nutr. 2012;9:19.
  62. Sumners, D.P., Dyer, A., Fox, P., Mileva, K.N. and Bowtell, J., 2011. Montmorency cherry juice reduces muscle damage caused by intensive strength exercise
  63. Bell, P.G., Walshe, I.H., Davison, G.W., Stevenson, E. and Howatson, G., 2014. Montmorency cherries reduce the oxidative stress and inflammatory responses to repeated days high-intensity stochastic cycling. Nutrients, 6(2), pp.829-843
  64. Corcoran, M.P., McKay, D.L. and Blumberg, J.B., 2012. Flavonoid basics: chemistry, sources, mechanisms of action, and safety. Journal of nutrition in gerontology and geriatrics, 31(3), pp.176-189.
  65. Hooper L, Kroon PA, Rimm EB, Cohn JS, Harvey I, Le Cornu KA, et al. Flavonoids, flavonoid-rich foods, and cardiovascular risk: a meta-analysis of randomized controlled trials. Am J Clin Nutr. 2008; 88:38–50
  66. Moon YJ, Wang X, Morris ME. Dietary flavonoids: effects on xenobiotic and carcinogen metabolism. Toxicol In Vitro. 2006; 20:187–210.
  67. Lambert JD, Sang S, Yang CS. Possible controversy over dietary polyphenols: benefits vs. risks. Toxicol. 2007; 20:583–5.
  68. Skibola C, Smith M. Potential health impacts of excessive flavonoid intake. Free Radic Biol Med. 2000;29(3-4):375–383.
MyproteinHU
Író és szakértő
MyproteinHU profiljának megtekintése
myprotein