Legyünk profik, vagy akár hobbisportolók, a megfelelő regeneráció kulcsfontosságú, hogy frissen, újult erővel nézhessünk szembe a következő edzésünknek. Ahhoz, hogy ezt maximalizálhassuk, magas minőségű tápanyagokkal kell ellátnunk testünket. Máskülönben a belefektetett munka mit sem ér.
Miért olyan jelentős az edzés utáni étkezés szerepe?
A nehéz, súlyzós edzés mikrosérüléseket és tápanyaghiányt idéz elő az izmokban. Az izmok igyekeznek tápanyagot felvenni (fehérjéket és szénhidrátokat) és kompenzálni az őket érő fizikai hatást, azzal hogy több tápanyagot vesznek fel, mint amit leadtak, ezáltal az izomsejtek mérete nő. Akármennyire is ellentmondásosnak tűnik, edzéssel ártunk az izmainknak.
Ez viszont elengedhetetlen feltétele annak, hogy a kicsi, gyenge izmainkat a szervezet robosztus, nagy és formás gépezetté fejlessze.
Ezzel párhuzamosan, az izom glikogén- és fehérjeraktáraink elhasználódnak, kiürülnek, így a szervezetünk kénytelen lesz energiát nyerni. Ehhez a már meglévő, nehezen felépített izomszöveteinket fogja felhasználni.
Megfelelő tápanyagok pótlásának hiányában hiába edzel keményebben, többet, az eredmény elmarad, vagy a várt ellentettjét hozza.
Ezek a tápanyagok legbiztosabban az ún. „anabolikus ablak” megnyitását követően, mintegy két órán keresztül jutnak el a szükséges helyre, az izmainkba. Ugyanis ebben az időpontban lesz a legjobb az inzulin érzékenységük, mely azt jelenti, hogy ilyenkor képesek a legnagyobb mértékben hasznosítani a szénhidrátokat, illetve az aminosavakat.
Most már kezd világossá válni, miért is kritikus rögtön edzés után beiktatni egy szénhidrátban (a glikogénraktárak feltöltéséhez) és fehérjében (ellátni az izmokat az építőköveivel) gazdag étkezést.
Mit fogyasszunk edzést követően azonnal?
Mindenképp szükséges a fehérje, a szénhidrát, a folyadék, de a zsír NEM.
Azt már nagy vonalakban tudjuk, hogy az edzés után fehérjére és szénhidrátra miért van szükség, de a zsírt miért kell messziről elkerülni ilyenkor?
A zsírbevitel – főleg a telítetlen- az egészségre gyakorolt hatása igen jelentős, ezért is kell nagy hangsúlyt fektetni rá minden étrendben. Azonban előfordul, hogy egy-egy időpontban fogyasztásuk nem a legideálisabb. Ilyen időpont például az edzés utáni étkezés is.
A zsírt a szervezetünk csak lassan, körülményesen tudja emészteni. Ez hatással van a gyomor egész tartalmára, így amit zsírral együtt fogyasztunk, azt lassabban dolgozza fel testünk. Innen már nincs nehéz dolgunk következtetni, hogy akkor a bevitt fehérje és szénhidrát is lassabban fog eljutni az éhező izmainkba.
Fehérje
Edzés után az izomlebontó és -építő folyamatok aránya az előbbi javára megnő. Ahhoz, hogy a katabolizmus anabolizmusba váltson a szervezetnek a lehető leghamarabb fehérjéhez, aminosavakhoz kell jutnia.
Cél a legrövidebb idő alatt eljuttatni ezeket rendeltetési helyükre. Ehhez mindenképp kötelező egy magas minőségű és gyorsan emészthető fehérjeforrás (pl. tejsavó fehérje), mely tartalmazza mindazon esszenciális aminosavat, amely létfontosságú az izmok megfelelő regenerációjához, építéséhez.
Bizonyított, hogy testsúly-kilogrammonként 0.2-0.4 gramm fehérje bevitele biztosítja a pozitív fehérje egyensúlyt és maximálisan stimulálja a fehérjeszintézist.
Szénhidrát
Első körben, az edzés során kiürült glikogénraktárainkat tölti újra. Ha ezt a szervezet nem tudja megtenni azonnal – azaz nem áll rendelkezésre szénhidrát -, testünk a fehérjéket bontja le ugyanezzel a céllal. Második körben, pedig egy hirtelen inzulin kibocsátást eredményez, melynek segítségével a tápanyagok gyorsabban jutnak el az izomrostokba. Így a szénhidrát visszatöltése felgyorsul és a nitrogén egyensúly pozitívvá válik, ami a regenerációs folyamatokat azonnal megindítja.
A fent említettek kizárólag akkor tudnak teljesülni, ha magas glikémiás indexű szénhidrátokat választunk, mint például waxy maize starch (kukoricakeményítő), szőlőcukor (dextróz), maltodextrin. A fruktóz és a komplex szénhidrátok, az alacsony GI és a lassabb emészthetőségük miatt alkalmatlanok a gyors tápanyag szerepének betöltésére.
Egy kutatás szerint az edzés utáni szénhidrátbevitel testsúlykilogrammonként valahol 0.8 és 1 gramm között maximalizálja a glikogén- és a fehérjeszintézist. Az ennél magasabb mennyiség könnyen lehet, hogy több mint amennyire az izomzatnak szüksége van, és így az testzsírrá alakulhat. Azonban állóképességi edzés után ez kitolható 1.2 g/kg-ra is.
Most már tudjuk, hogy ami kell az edzés után, az a szénhidrát és a fehérje, melyekkel testünk ugrásszerűen megindítja az anabolikus folyamatokat. Míg a szénhidrát glikogén visszatöltő és inzulin kibocsátó hatását élvezhetjük, addig a fehérje regenerációt és izomépítést idéz elő.
Ezek tökéletes kombinációját kínálja a Myprotein Recovery XS.
Számos kutatás alátámasztotta, hogy az optimális szénhidrát fehérje arány a 2:1. Ezzel érhető el a legmagasabb izom regeneráció, glikogén reszintézis.
Ezt az elvárást a Myprotein Recovery XS edzés utáni formula teljes mértékben kielégíti. 2:1 arányú szénhidrát-fehérje páros a legmagasabb minőségű alapanyagokból készült, mint például waxy maize starch vagy tejsavó fehérje izolátum. A Recovery XS hatékonysága érdekében szabad formájú leucinnal lett megerősítve, melyről több kutatás kimutatta, hogy növeli a fehérjeszintézis mértékét. Ezen felül helyet kapott a leggyakoribb aminosavként ismert glutamin, amelynek évtizedek óta tulajdonítanak immunerősítő és regenerációt fokozó képességet. Tartalmaz többek között még C-vitamint, mely erős antioxidáns, valamint 3 gramm Creapure®-t –a legtisztább kreatint-, mely növeli a fizikai teljesítőképességet, valamint a fehérjeszintézisre is pozitív hatással van.
