A váll edzése | Legjobb gyakorlatok a domináns megjelenésért

Kevés dolog van akkora hatással külső megjelenésünkre és a fizikumunkra, mint a széles vállak. Amikor a hölgyek felmérnek egy férfit, az egyik legfontosabb tulajdonság, amit (tudat alatt) észrevesznek/megfigyelnek a váll:csípő arány. Leegyszerűsítve, minél deltásabb valaki, annál vonzóbb a hölgyek számára. Ha nagy karjaink vannak, de minden más átlagos rajtunk, akkor inkább viccesen nézünk ki, mint jól. A „kockahas” is egy olyan dolog, ami minden 60 kg-s srácon megtalálható – mégsem érezzük azt, hogy „húúú, micsoda fizikum” – ha kellően vékony vagy, akkor látszódnak a kockáid. Nagy válla viszont senkinek nem n? csak úgy. Ezért hangzik el egyre többször a mondás a különféle külföldi oldalakon: „Traps are the new abs”, vagyis a „a csuklyásizom az új kockahas”.

A nagy csuklyás izom sose a véletlen műve – azon rengeteget kell dolgozni. Nagy a csuklyád? Szinte biztos, hogy baromi erős vagy. Nagyok a vállaid? 100 %, hogy sportolsz, mert azok se nőnek meg maguktól. Természetesen a csontszerkezet egyének között jelentősen eltérhet – így van, akinek szélesebb, van, akinek szűkebb a vállöve. Viszont a szépen felépített vállakat nagyon könnyű megkülönböztetni az „izomtalan”, széles vállövtől.

Praktikusan, ha valaki szeretné átalakítani a fizikumát, akkor 3 területre érdemes fókuszálnia – ezek adják ugyanis a legnagyobb megjelenésbeli különbséget: váll, combok és has. A váll azért, hogy a váll:csípő arány nagyobb legyen és az a V-alkat, amit mindenki emleget megjelenjen. Combok azért, hogy a lehető legkiegyensúlyozottabb legyen a fizikumunk (és mer egyébként is, nem edzünk csak mell-bicepszre, elvileg férfiak lennénk vagy mi…). A has alatt inkább a diétázást értem – figyeljünk oda az étrendre, hogy a kockáink a felszín közelébe kerüljenek. Ha mindent jól csinálunk, akkor felül és alul (váll és combok) kiszélesedünk, miközben a középrész kisebb lesz.

A váll felépítése:

A vállunk talán a legbonyolultabb ízület mind közül a testünkben. Mozgástartománya hatalmas és ezen a tartományon belül számos manőverre képes. Ha a vállunkról beszélünk, akkor érdemes a deltákat és a csuklyás izmot egyben kezelni – végül is ez utóbbi tartja a vállövet és kulcsszerepe van mind az erős és egészséges váll, mind az impresszív megjelenés szempontjából.

A váll izmai és funkciójuk:

• Deltaizom (a „delták”): a vállízületet sapkaként lefedő izom. Nagyjából mindenki tudja, hogy 3 „feje” van – elülső, oldalsó és hátsó (nevezzük őket anterior, mediális és posterior részeknek). Ezek eltérő helyen erednek – az anterior rostok a kulcscsonton, a mediális rostok az acromionon, a pesterior rostok pedig a lapockatövisen erednek. A deltaizom a felkarcsonton tapad.

Az egyes rostoknak eltér? feladatai vannak:

• az elülsőfejnek 2 főfeladata van: előre emeli a kart (váll „hajlítás”, flexio) és befele forgatja a felkart.
• az oldalsó fej elsődleges feladata a kar távolítása a testünktől (amikor a felkar befele van forgatva).
• a hátulsó fejnek 2 főfeladata van: a váll nyújtása (extenzíója – a karunkat a törzsünkhöz képest hátra húzza) és a felkart kifele forgatja.

Csuklyásizom:

ez egy igen nagy izom, melyre praktikusan az egész vállövünk fel van függesztve. A felső rostok a koponya hátsó részén erednek (protuberantia occipitalis externaról, ill. ligamentum nuchaeról és a nuchae linearól), a középső és alsó rostok a gerinc C7-es csigolyájától a T12-ig a csigolyák tövisnyúlványáról erednek. A tapadás a kulcscsont külső harmadán, az acromionon és a lapockatövisen történik.

A csuklyásizom nagy kiterjedésének köszönhetően több feladatot lát el:

• a felső rostok a vállövet emelik és a lapockákat kifele forgatják.
• a középső rostok a lapockák hátrahúzásában (retrakció) vesznek részt.
• az alsó rostoknak kulcsszerepe van szintén a lapockák kifele forgatásában – a felső rostokkal együtt dolgoznak olyan mozdulatok során, mint a fej fölé nyomás.

A vállizmok edzése:

Delták:

Bármilyen izomról is legyen szó, elmondható, hogy minél nagyobb súlyt tudunk használni biztonságosan, annál nagyobb fejlődést fogunk elérni. Nem kell messze menni egy jó példáért: lehet, hogy sok súlyt tudunk használni az ülő combfeszítő gépen, de biztos, hogy jóval többel tudunk guggolni – és senki nem kérdőjelezi meg, amikor azt mondjuk, hogy a guggolással nagyobb combokat lehet építeni, mint a lábnyújtással. A válledzésünk alapjait tehát az összetett, nagy súlyos gyakorlatok kell, hogy kitegyék, és ezt lehet kiegészíteni izolációs gyakorlatokkal, melyek akár otthon is végezhetők.

• Elülső rostok: a vállunk elülső feje hatalmas terhelést kap fekve nyomásnál és minden egyéb nyomógyakorlatnál (például tolódzkodás).

Összetett gyakorlatok: a legjobb gyakorlatok a különféle nyomások – a fej fölé nyomás egyik válledzésből sem hiányozhat. Végezhetjük állva, ülve, mellről és nyakból, különböző szélességű fogásokkal (a nyakból nyomás az mediális fej rostjainak egy részét is leterheli). A nyakból nyomás a hiedelmekkel ellentétben nem teszi tönkre a vállat – ha nincs meg a mobilitásunk, hogy a rudat leengedjük legalább fül alá, akkor a vállunkkal van a gond, nem a gyakorlattal (és a mobilitáson kell dolgozni, mielőtt ezt a gyakorlatot alkalmaznánk).

Izoláció: természetesen lehet végezni különféle előre emeléseket – kézsúlyzóval, rúddal, csigán, tárcsával, előre dőlve, oldalra dőlve, hátra dőlve.

• Oldalsó rostok: az oldalemelés remek gyakorlat, viszont mivel izolációs gyakorlat, ezért nem tudunk akkora súlyt használni.

Összetett gyakorlatok: alapgyakorlatnak az állig húzást érdemes választani. Használjunk hozzá rudat és variáljunk a fogáson – úgy állítsuk be, hogy kényelmes legyen (ha szűk fogásnál fáj a váll, szélesnél nem, akkor fogjuk szélesen, és így tovább). Lehet használni egyenes rudat vagy franciát (ez utóbbi kicsit csökkentheti a feszülést a vállban, ha valakinek merev a válla). A gyakorlat során húzzuk a rudat szép magasra, ÉS húzzuk fel a csuklyánkat is! Ez nagyon fontos – ez segít épen tartani a vállunkat és helyet csinál a felkarunknak a mozgásra. Ne törődjünk azzal, hogy így nem izolálunk – arra ott az oldalemelés! A mozdulat indításakor koncentráljunk a felkarunk oldalra emelésére – ne pedig a súly felhúzására – így még nagyobb lesz az oldalsó fej aktivációja.

Izoláció: természetesen a fenti gyakorlatokat kiegészíthetjük különféle oldalemelésekkel és izolációval.

• Hátulsó rostok: szükség van egy alapgyakorlatra, melyet túl tudunk terhelni rendesen.

Összetett gyakorlatok: az állig húzás példájára lehet döntött törzsű állig húzást végezni. A gyakorlat kivitelezése teljesen megegyezik a sima állig húzással, az egyetlen különbség annyi, hogy 30-45 fokban előre dőlünk.

Izoláció: különféle döntött törzsű oldalemelések remek kiegészítői lehetnek a nehézsúlyos alapgyakorlatoknak.

Csuklyásizom:

A delták edzése során használt gyakorlatok (állig húzás, döntött törzsű állig húzás) a csuklya jelent?s részét leterhelik, ahogy a különféle evezések is. Emellett kulcsfontosságú valamilyen vállvonogatást betenni. A vállvonogatást csinálhatjuk nagyon szabályosan (pl. felső ponton 2-3 másodpercig megtartva a súlyt, majd lassan leengedve), illetve dinamikusan (súlyemelők „power shrug” nev? gyakorlata remek példa erre).

Edzés gyakorisága:

A delták kis izmok, és a megnyúlásuk nem valami nagy a gyakorlatok közben. Ennek megfelelően relatíve alacsony mennyiségű sérülést szenvednek és gyorsan regenerálódnak. Így a heti minimum 2, inkább 3-4 alkalommal történő edzést tudom javasolni.

A csuklyásizom gyorsan regenerálódik, és hatalmas terhelést bír el – hiszen egész nap a vállunkat cipeli, ha úgy tetszik. Mivel a túl sok vállvonogatás bicepsz tendonitis-hez vezethet, így heti 2-3 edzés fölé nem érdemes menni.

Váll edzésterv:

Nézzünk egy konkrét váll edzéstervet!